Ugrás a tartalomra
Hódmezővásárhely

Független települési kalauz. Nem Hódmezővásárhely önkormányzatának hivatalos honlapja.

Hódmezővásárhely

Hódmezővásárhely az Alföld délkeleti részén, a Békés-Csanádi hátság és a Tisza melléki rétség találkozásánál fekszik. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a magyar fazekasság legjelentősebb központja. Az 1990-es rendszerváltás után megyei jogú város lett.12

Járás
Hódmezővásárhelyi járás
Jogállás
megyei jogú város
Lakónépesség
41 669 fő
Lakások száma
20 629
Terület
488 km²
Irányítószámok
6636, 6800, 6806

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.

Városháza (Kossuth tér) – illusztráció
Városháza (Kossuth tér). MI-vel készült illusztráció, nem fénykép. Alapja Globetrotter19 fotója (Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0). Az illusztráció ugyanezen licenc feltételei szerint használható fel.
Bács-Kiskun megyeBaranya megyeBékés megyeBorsod-Abaúj-Zemplén megyeBudapestFejér megyeGyőr-Moson-Sopron megyeHajdú-Bihar megyeHeves megyeJász-Nagykun-Szolnok megyeKomárom-Esztergom megyeNógrád megyePest megyeSomogy megyeSzabolcs-Szatmár-Bereg megyeTolna megyeVas megyeVeszprém megyeZala megyeCsongrád-Csanád megye
Hódmezővásárhely helye Magyarország térképén. Térkép: © OpenStreetMap közreműködők.

Hódmezővásárhely története

Hód és Vásárhely a középkorban

A városi múzeum honlapja szerint a régészek a város határában közel hatezer éves településnyomokat találtak. A Vásárhely helynév először 1266-ban tűnik fel egy adományozó oklevélben. A Pallas Nagy Lexikona szerint IV. László a Hód-tó partján megverte a kunokat. A 14. századi tizedjegyzékek külön említik Hódot és Vásárhelyt: Vásárhely a Hód-tótól északra emelkedő magaslaton, a mai városközpont helyén állt, Hód pedig attól délkeletre, a mai Gellért utca környékén. A városi múzeum honlapja szerint az 1437-ben Hódvásárhelynek nevezett település Hunyadi János oklevelében uradalmi központként szerepelt. A 15. században Hód önálló községként megszűnt, beolvadt Vásárhelybe, amelyet az oklevelek ekkor már következetesen oppidumnak, azaz mezővárosnak neveznek.134

A hódoltság kora és a visszatelepülés

A hódmezővásárhelyiek a 16. század közepén protestánssá lettek. A török hódoltság idején a város szultáni birtok volt, amely az adót megfizetve viszonylag nyugalomban és önállóságban élt. Musztafa szegedi kádi 1570-es adóösszeírásában öt utca szerepel. A 16–17. századi épületek fennmaradását az is akadályozta, hogy a törökök védelmi okokból tiltották a szilárd építőanyag használatát. A városi múzeum honlapja szerint 1693-ban török-tatár csapatok dúlták a vidéket, és az elmenekült lakosság csak 1699-ben települt vissza. A török kiűzése után nem a régi falvak éledtek újjá, hanem a lakosság a mezővárosból szervezte meg a környező terület hasznosítását.1356

Károlyi-birtokból törvényhatósági város

Hódmezővásárhely 1722-től a gróf Károlyi család birtoka volt. A házak száma a 18. század végére majdnem megtízszereződött, és meghaladta a 2000-et. A Hattyas-tó 1785-ös lecsapolása tette lehetővé a külső Tabán kiépülését. Újváros az elpusztult egykori Hód falu helyén keletkezett az 1808. évi tűzvészt követően. A földesúri joghatóság 1818-ban szűnt meg. Az 1835-ös nagy tűz után a helytartótanács által is jóváhagyott városrendezési terv szerint alakították ki a IV. kerületet. 1861-ben építési szabályozási rendeletet alkottak, és szakosztályt hoztak létre a városszépítés ügyére. A Tisza szabályozását követően, az 1860-as években kiszáradtak a környező tavak és erek. A Pallas Nagy Lexikona törvényhatósági joggal felruházott városnak nevezi Hódmezővásárhelyt Csongrád vármegyében; a város 1873-ban szakadt ki a megyéből, és nyerte el az önálló törvényhatósági jogot.134

A 19. század közepétől 1997-ig

A város lakóinak száma 1850-ben 33 090, 1870-ben 49 153, 1890-ben 55 475 volt. A Pallas Nagy Lexikona szerint Hódmezővásárhelynek 1894 óta cukorgyára van. A Művészek Majolika és Agyagipar Telepe nevű vállalatot művészek alapították 1912-ben. 1940-re baromfitenyésztő mintaközség lett Vásárhely. A szovjet csapatok 1944. szeptember 25-én érték el a város körtöltését, október 8-án pedig átvonult a háború a városon. 1949-ben Fehér Gárda néven ellenállási mozgalom szerveződött, két főszervezőjét, Blahó Jánost és Kovács Istvánt 1951-ben halálra ítélték. 1956. október 23-án a tüntetők ledöntötték a városi szovjet emlékművet. Az 1960-as évek végére a Hódiköt, a Hódgép, a Metripond és az Alföldi Porcelángyár országosan ismertté tette az iparát. 1997-ben az Európa Tanács Európa Díjának Becsületzászló fokozatával tüntették ki.1234

Látnivalók

Városháza

A régi, 1763-ban épült városházát 1802-ben bővítették, az 1829. évi tűzvészben leégett. Az új városháza tervpályázatára 1890 novemberéig tíz pályamunka érkezett; az első díjat Ybl Lajos Pátria jeligéjű terve nyerte. Az alapkövet 1892. április 12-én tették le, az építést 1893. augusztus 2-án fejezték be, az avatás 1894. január 18-án volt. A neoreneszánsz és eklektikus épület 123 méter hosszú, 50 méter széles, körjárós tornya 57 méter magas. 1894. április 22-én agrárproletárok megostromolták az új városházát.37

Fekete Sas szálló

A Fekete Sas szálló eklektikus-neobarokk épülete 1905-ben készült Pártos Gyula tervei szerint. Az épület belsejében színpaddal és páholysorral ellátott nagyterem található.8

Egykori református kollégium

Az egykori református kollégium, más néven ógimnázium empire-neoempire épülete 1820 és 1822 között épült. Az épületet 1882-ben, majd 1897-ben is bővítették.9

Úri Kaszinó

A hódmezővásárhelyi Úri Kaszinó épületét Sándy Gyula tervezte. Az épület homlokzatán szecessziós növényi motívumok és népies, faragott fa díszek láthatók.10

Árvízvédelmi fal

A 3 kilométer hosszú, téglából épült árvízvédelmi fal 1879 és 1881 között készült. Négy kocsi- és kilenc gyalogos lejáró töri át.311

Csúcsi fazekasház

A hódmezővásárhelyi Rákóczi utcai csúcsi fazekasház a 19. század második felében épült. Az épület lakóház és fazekasműhely volt, ma pedig múzeum.12

Csomorkányi templomrom

A határban feltételezett 15 templomos hely közül egyedül a csomorkányi templom romja maradt fenn. Átmeneti stílusban épült, a radiokarbon-vizsgálatok szerint 1450 körül, harminc év eltéréssel. Csomorkány első okleveles említése 1231-ből származik, végső pusztulását Petrev pasa 1566-os hadjárata okozta.3

Református ótemplom

A Kossuth téri református ótemplom négyzet alaprajzú tornyát a török kivonulása után, 1713-ban építették fel. A hajót Helbing János budai építőmester tervei alapján és kivitelezésében építették. A toronyba 1725-ben tették fel a nagyecsedi kastély óráját és csengettyűjét, amelyet Károlyi Sándor 200 forintért adott el az egyháznak. Gyulai kőművesek 1741–42-ben téglából lőréses védőfalat emeltek a templom köré.3

Belvárosi római katolikus templom

A templom barokk, egyhajós épületét 1860-ban Ybl Miklós tervei szerint két oldalhajóval bővítették. Hossza 36 méter, szélessége 27,5 méter, tornya 24 méter magas.3

Szent István-templom

A hódmezővásárhelyi Szent István plébániát 1936-ban alapították, és a jezsuitákra bízták. A plébánia templomát 1937-ben Szent István király tiszteletére szentelték fel.5

Tiszttartó ház

A tiszttartói ház mai épületének terveit Kopold Imre mérnök készítette, 1794-ben épült fel, 1802-ben bővítették. A házban székelő inspektor irányította a Károlyiak alföldi birtokainak mind a négy uradalmát. A római katolikus egyház 1902-ben vásárolta meg.3

Zsinagóga

A zsinagóga 1852 és 1857 között épült romantikus-szecessziós stílusban, Busch Miklós szentesi építész tervei szerint. Müller Miksa tervei szerint 1906-ban építették át. 2004-ben a felújításával egy időben holokauszt-kiállítás nyílt.113

Serház

A Károlyi család beruházásában épült serház 1804-ben készült el, empire stílusban. Emeletes épülete 175 méter hosszú, és teljes egészében alápincézett.14

Városi strandfürdő

A városi strandfürdőt 1929-ben építtette a város, tervezője Reich Ede városi főmérnök volt. Az 1955-ben végzett 1050 méteres mélyfúrás eredményeként termálvizessé vált. Medgyessy Ferenc Haját fonó nő című mészkő aktszobrát 1956-ban állították fel a melegvizes medencében.3

Nagy András János-kút

A Kálvin téri neoreneszánsz kutat Nagy András János 30 000 forintos adományából építették. Zsigmondy Béla mérnök készítette 1883–1884-ben, mélysége 252,6 méter.3

Tornyai János Múzeum

A határban előkerült régészeti leletek a Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállításán tekinthetők meg. Az egykori Kopáncs területén 12–13. századi érmék mellett körmeneti keresztet találtak, amelyet a múzeum őriz. Az ótemplom ornamentikás papok padja is a múzeumban található.135

Tájház

Az Árpád utcai tájház telkén két 18. századi lakóházat Nagy György János jómódú parasztember építtetett. A város 1974-ben vásárolta meg a telket tájházként való megőrzésre. Az épületegyüttes 1983-as felújításakor a Tornyai János Múzeum a 19. századi paraszti háztartás tárgyaival rendezte be a konyhát és a katonaszobát.3

Tanyamúzeum

A Tornyai János Múzeum a Gorzsa tanya 327. szám alatti Kovács-tanyát vásárolta meg tanyamúzeum céljára; az együttes 1975-ben nyílt meg. A jelenlegi istállót a tanya tulajdonosa 1930-ban építtette.3

Papi-féle szélmalom

A hódmezővásárhelyi Papi-féle szélmalmot Csanki Bálint építette 1856-ban. Az épület 1890-től a Papi családé volt, a malom pedig 1942-ig üzemelt.15

Régi zárda

Schuster Konstantin váci püspök 1880-ban 40 000 forintos alapítványt létesített apácák vezette nőnevelő iskola építésére. A régi zárda épülete 1902–1903-ban készült el Kruzslicz Péter tervei alapján.3

Református újtemplom

A református újtemplom építését 1792-ben kezdték meg Fischer Boldizsár és fia, Ágoston kecskeméti építészek tervei szerint. 1796-ban használatba vették, felszentelése 1799-ben történt. Egyhajós, késő barokk stílusú, a hajó két végén kétemeletes karzattal.3

Erzsébet Kórház

1833-ban „kóroda” néven kórházat építettek a mai Hódi Pál utcában. Az Erzsébet szemkórház kétszintes épülete 1898-ban készült el. Hübner Jenő 1907-ben hat új kórházi pavilont tervezett, amelyek 1909-ben épültek fel.3

Zeneiskola épülete

Az egykori hitközségi székház terveit Petrecz Pál építész készítette, alapkövét 1893. május 4-én tették le. 1957 óta a Zeneiskola használja.3

Simon-palota

A Simon-palota szecessziós épülete 1912–1913-ban épült Magyar Ede terve szerint. Magyar Ede korai halála miatt a tervet munkatársa, Takács János fejezte be.3

Érdekességek

  • 1848-ban 169 fazekas dolgozott a városban, számuk 1880-ra 240-re nőtt. A hódmezővásárhelyi festett népi bútor stílusa a 18. század közepére bontakozott ki.216
  • A Vásárhelyi Őszi Tárlatot 1954 óta rendezik meg minden év októberében. Kossuth Lajos 1848. október 3-án második toborzó körútján érkezett a városba.117
  • A Magyar Néprajzi Lexikon szerint mintegy 6000 tanyában termelték a javakat, Erdei Ferenc szerint pedig Hódmezővásárhely az alföldi mezőváros-típus általánosítható alaptípusa.6

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Hódmezővásárhelyen is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.hodmezovasarhelyen.comAjtó ajto.hodmezovasarhelyen.comRedőny redony.hodmezovasarhelyen.comSzúnyogháló szunyoghalo.hodmezovasarhelyen.com

Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: Ablakunio. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

  1. Emlékpont (Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ) emlekpont.hu
  2. Magyar Néprajzi Lexikon (MEK, Akadémiai Kiadó) mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1336.html
  3. Sulinet Magyar Örökségtár – Csongrád megye építészeti emlékei sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongra…
  4. Pallas Nagy Lexikona (MEK, Országos Széchényi Könyvtár) mek.oszk.hu/00000/00060/html/048/pc004833.html
  5. Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/H/Hódmezővásárhely.html
  6. Magyar Néprajzi Lexikon (MEK, Akadémiai Kiadó) mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1337.html
  7. Műemlékem.hu (magyarországi műemléki nyilvántartás adatai) muemlekem.hu/muemlek/show/11235
  8. Műemlékem.hu (magyarországi műemléki nyilvántartás adatai) muemlekem.hu/muemlek/show/3380
  9. Műemlékem.hu (magyarországi műemléki nyilvántartás adatai) muemlekem.hu/muemlek/show/3381
  10. Műemlékem.hu (magyarországi műemléki nyilvántartás adatai) muemlekem.hu/muemlek/show/11465
  11. Műemlékem.hu (magyarországi műemléki nyilvántartás adatai) muemlekem.hu/muemlek/show/3391
  12. Műemlékem.hu (magyarországi műemléki nyilvántartás adatai) muemlekem.hu/muemlek/show/3383
  13. muemlekem.hu (műemléki nyilvántartás) muemlekem.hu/muemlek/show/3388
  14. muemlekem.hu (műemléki nyilvántartás) muemlekem.hu/muemlek/show/3384
  15. muemlekem.hu (műemléki nyilvántartás) muemlekem.hu/muemlek/show/3390
  16. Magyar Néprajzi Lexikon (MEK, Akadémiai Kiadó) mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1334.html
  17. Emlékpont (Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ) emlekpont.hu

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.